Íme, egy tanulságos mese, melyet nemrég olvastam a gyermekeimnek:

Benedek Elek: Az özvegyasszony tehene

 Krisztus urunk a Földön jártában-keltében, Szent Péterrel egy szegény özvegyasszonyhoz tért be szállásra. Ennek a szegény özvegyasszonynak egyebe sem volt, csak egy tehene. Hanem azért jó szívvel fogadta a vándorokat, adott nekik puha kenyeret, jó meleg tejet vacsorára.

 Volt a szegény asszonynak egy kicsi fiacskája is. De ezt úgy szerette, úgy kényeztette, becézgette, hogy királyfinak sem lehetett volna jobb dolga, mint ennek a fiúcskának.

 Reggel továbbmegy Krisztus urunk Szent Péterrel, megköszöni a szegény özvegyasszonynak a vacsorát, a szállást, s mikor a falu határára érnek, azt mondja Szent Péternek:

- Hát hiszed-e, Péter, hogy amelyik özvegyasszonynál az éjjel háltunk, annak a tehenét éppen most szaggatták szét a farkasok?

- Ó, uram - mondotta Péter -, hát azt hogy tudád megengedni, hiszen ennek a szegény özvegyasszonynak egyebe sem volt, s mégis olyan jó szívvel adott nekünk vacsorát s szállást!

Mondotta Krisztus:

- Igaz, Péter, igaz, de az az özvegyasszony kényezteti, becézgeti a fiát, azt hiszi, míg a világ, kényesen tarthatja, nevelheti annak az egy tehénnek a tejéből. Dolog nélkül nőne fel a gyermek, s hitvány, tekergő,tolvaj lenne belőle. De csak ne tudja az anyja kényesen nevelni, bezzeg megfogja a dolog végét, s meglásd, derék ember lesz még abból a fiúból. Ezért engedtem, Péter, hogy a szegény özvegyasszony tehenét széttépjék a farkasok.

Kép forrása:http://www.haziallat.hu/nagyemlos/egzotikus-fajok/fu-tehen-gyomor-biologia-246/1540/

Ráakadtam egy nagyon kedves kis versre a Mikulásról. Fogadjátok szeretettel:

Szuhanics Albert

Mese a Mikulásról

Azt mondják, hogy nincs Mikulás,
az egész csak mese.
De hiszen én tegnap este
találkoztam vele!

Kint sétált a fényes utcán,
rajta piros kabát.
Felnéztem rá, s ő mosolygott,
nahát... van Mikulás!

Tükörfényes, nagy csizmája
ragyogott a hóban.
Hozzá léptem, úgy gondoltam
megszólítom... jól van!

Szia! Volna egy kérdésem,
jó Mikulás bácsi.
Egy levelet küldtem neked,
én a kis kíváncsi.

Megkérdeztem, eljössz hozzánk?
S ugye nem csak mese,
hogy puttonyod ajándékkal
lesz majd telis-tele?

Most már tudom a válaszod,
hisz eljöttél ide.
Csak azért hogy boldog legyen
minden gyermek szíve.

Kiteszem a kis cipőmet
az ablakba éjjel.
Mi lakunk a sarokházban,
nézzél ott is széjjel!

Forrás poet.hu.

  Néhány angol weboldalon nagyon érdekes gyerekekkel végezhető kísérletre bukkantam, amelyeket szívesen kipróbálnák a gyermekeimmel is. Az eredményeket megosztom a kedves olvasókkal is, hátha kedvet kapnak a kísérletezésre, a világ dolgainak önálló felfedezésére. Az enyémek nagyon élvezik.

  Első kísérletünk a tintagombával történt, ami saját ötlet mivel kisebbik fiam (5) nagyon szereti a gombákat. Megenni sajnos nem, de nézegetni, szedegetni, fényképezni igen. Igaz annyiból szerencsés vagyok, hogy nem eszi meg, mert így nem kaphat mérgezést egy esetleges szerencsétlen kóstolgatás miatt. Fiam által most már pár éve ismerkedem a gombafajtákkal, így ismerkedtem meg a tintagombával is egy gombahatározó segítségével, mikor a szomszédunk udvarán felfedeztünk néhány gyapjas tintagombát.

Ezek a gombák nagyon szép fehér gombák, melyek fiatalon ehetők, de később elkezd kinyílni a kalapjuk, az aljuk megfeketedik és fekete folyadék (akár a tinta) kezd el csöpögni belőlük, majd teljesen szétfolyik.

  Innen jött a nagy kérdés, hogy a tintagombából végül tényleg tinta lesz-e? Nos, kipróbáltuk. Leszedtünk 2 gyapjas tintagombát és egy tálba tettük. Másnapra már teljesen szétfolyt, megjelent a tál alján a tinta.

A szára még kemény maradt, így annak segítségével kivettem a gombákat a tálból, hogy lehetőleg csak a "tinta" maradjon benne. Őszi sétánk alkalmából előző nap mikor a gombákat is gyűjtöttük szedtünk néhány madártollat, ezek lesznek a rajzeszközeink. Az asztalra újságpapírokat terítettünk, erre raktam a "tintát" és a lapokat, majd a madártollakat belemártottuk a gombatintába és már rajzoltunk is.

Tényleg tinta lett a gombából, bár meglepő módon bármennyire is fekete a folyadék a papírra barnás árnyalatban lehet írni. Nagyon jó kis rusztikus, régies írást, rajzokat lehet vele készíteni, bár arra készüljön fel mindenki, hogy ennek a tintának "szaga" van.  A végeredmény pedig ez lett:

Íme tehát egy természetes írószerszám és tinta, amiért nem kell fizetni, csak körül kell nézni a környezetünkben. Nagyszerű felfedezés, nagyszerű kísérlet! Próbáljátok ki ti is!!

  Most, hogy itt a nyakunkon a nyári szünet itt a nyaralások, kirándulások tervezése. Tavaly nyáron beszélgettem néhány szülővel, hogy hová mennek nyaralni és azt tapasztaltam, hogy a kisgyerekes szülők leginkább azt gondolják, hogy gyerekkel csak vízpartra, vagy kalandparkba lehet menni kirándulni, esetleg túrázni. Szeretnék biztatni mindenkit, hogy ne csak pancsolni és ugrándozni vigye el a gyerekeket, hanem használjuk ki a lehetőségeket és egy kicsit műveljük is őket. Néhány múzeumba is el lehet menni a nyaralásunk alatt, főleg ha előre tájékozódunk róla mik vannak a környéken, mit lehet megnézni és a gyerekekkel együtt felkészülünk a megtekintésükre. Sokat segíti őket a későbbi tanulás során, ha elmondhatja, hogy ő már járt itt, látta, stb. Szívesebben mennek az ilyen gyerekek az iskola által szervezett kirándulásokra is.

Leírom nektek két, gyerekekkel együtt eltöltött kellemes kirándulásaink élményeit:

     Az Őrségben, Magyarszombatfán a fazekas múzeumban az akkor 3 éves fiam szájtátva hallgatta az öreg bácsit, ahogy elmesélte, hogy régen hogyan éltek az emberek. Szalafőn az Őrségi Népi Műemlékegyüttest végigjárva nagyon érdekelték a füstös házak. Ugyanígy tetszettek neki az őriszentpéteri román kori műemléktemplom és az Árpád-kori templom és a Szentgyörgyvölgyi festett mennyezetkazettás református templom. Zalalövőn a SALLA MÚZEUM-ban megnéztük a Zala megye római kora című kiállítást és a romkertet a Borostyán tóban pedig fürödni is lehet, bár elég mély, ezért inkább csak úszógumival.Természetesen strandoltunk is a Lenti termálfürdőben.

       Visegrádon jártunk még, ahol többször is felmentünk a várba, élvezettel hallgatták a korabeli zenéket, nézték a ruhákat. Megfigyeltük a régi szerszámokat.Kipróbáltuk a bobozást is, ami szintén felejthetetlen élmény volt. Esztergomban megnéztük a Bazilikát és a Kincstárat, illetve a közel 80 méter magasan levő kupola-kilátóra is felmentünk, amelyre még ma is emlékeznek.

Néhány nagyon jó kirándulás ötletet találtok Kitti és Szonja blogján és a  http://www.katautak.hu oldalon is.

A listaár oldalon szépen összeállították, hogy mit vigyünk magunkkal, ha túrázni megyünk.

A nyaralunk.hu oldalon pedig szépen összeszedték, hogy mit vigyünk magunkkal egy hosszabb nyaralásra.

  Amennyiben említésre érdemes helyen kirándulunk a gyerekekkel, szívesen tartok beszámolót arról, hogy miket néztünk meg velük. Várom a Ti élményeiteket is! Milyen múzeumot, történelmi, irodalmi helyeket néztetek meg a gyerekekkel? Hogy tetszett nekik?

  Néhány nagyon jó ötletre leltem rá az interneten, amit gyerekekkel egyszerű megvalósítani és látványos is az eredmény. Természetesen el is készítettük ezeket. Íme a képek és hozzá a leírás. Készítsétek el ti is!

Újságpapírból katica: Ez egy nagyon egyerűen elkészíthető kedves kis katica. A gyerekeknek adunk néhány újságpapírt, majd megkérjük, hogy gyűrjék össze az elsőt azután csomagolják bele ezt egy másik papírba, ezt ismét egy újabb újságpapírba és így tovább, amíg a kívánt méretű katica testet el nem értük. Végül az újságpapírt vonjuk be csomagolópapírral, vagy fénymásoló lappal, majd formázzuk meg a kívánt alakra és fessük be pirosra. Ha piros színes papírral vonjuk be, akkor még festeni sem kell. Mikor megszáradt a festék filctollal rajzoljuk meg a fejet. Szív alakúra vágott papírból pedig elkészíthetjük a szárnyakat, majd erre szintén rárajzoljuk filctollal a 7 fekete pettyet. Ezután lehet velük repülni, akár versenyt is, bábozni. Kicsiknek megtanítani a Katalinka szállj el... kezdetű dalt, stb.. Nagyon kedves katicás verseket, mondókákat találhattok Kovácsné Ági honlapján.

Malacka: Nagyon szeretem, amikor a gyerekeknek mutathatok egy olyan technikát, amely segítségével könnyebben tudnak rajzolni. Itt most a malac rajzolás technikáját tudtuk elsajátítani. Nagyon egyszerű és a látvány magáért beszél. Először rajzolunk egy nagy kört, majd a kör aljából kiindulva rajzolunk a kör belsejébe egy kisebb kört, végül ismét alulról kiindulva belülre megrajzoljuk a legkisebb kört. A legkisebb kör lesz a malac orra és szája, ezeket belerajzoljuk. A középső körbe kerülnek a szemek, illetve a tetejére a két fül. Végül a külső kör tetejére megrajzoljuk a farkat, alulra pedig a két lábat. Ezután kifestjük rózsaszínre a malackát, a lapot ketté választva zöldre a füvet és kékre az eget és kész a csodaszép festmény. Részletes rajzos leírást itt találhattok.

Tulipánok villával: Ismét egy nagyon egyszerű technika, amellyel látványos festményt lehet készíteni. Még a legkisebbek, az 1-2 évesek is könnyedén megbirkóznak vele. Vegyünk elő egy süteményes villát, majd kis tányérokra nyomjunk különböző színű temperát. Kérjük meg gyermekünket, hogy nyomja bele a villát a festékbe, majd nyomdázza rá a villa fejét a papírra. Ezek lesznek a tulipán virágai. Ha már elég sok virágfej elkészült fessünk mindegyiknek szárat és levelet is. A legkisebbeknek ehhez azért kell segítség, különben a végén csak zöld trutyi lesz az egész rajzból. Ötlet innen.

Jó szórakozást!

  Június 3. vasárnapja, apák napja, az idén ez június 16-ra esik. Nálunk még sajnos nem nagyon ünnepeljük, inkább csak külföldön, pedig szerintem érdemes lenne ezt a szép szokást átvennünk. Ha az anyákat megünnepeljük miért ne járna ugyanilyen tisztelet az apáknak is. Szerintem nagyon sok apuka megérdemelné, hisz sokat tesznek a családért, még ma is leginkább az Ő vállukon nyugszik egy-egy család anyagi helyzete, megbecsülése. Ezen kívül egyre inkább kiveszik a részüket a gyereknevelésből is és persze vannak olyan dolgok az életben, amit csak apa tud megtanítani a gyermekeinek. Néhány verssel és egy csodaszép videóval szeretnék megemlékezni itt a blogomon minden apukáról. Fogadjátok szeretettel!

Zorántól az Apám hitte című dal nem maradhat ki ezen a napon:

Muhi János versét tavaly nagyfiam felolvasta az édesapjának és nagyon meghatódott tőle:

Bartos Erika kedves verse pedig a kisebb gyerekek szájába való.

Bartos Erika: Apához

Mikor leszek én is felnőtt?
Mondd el nekem, Apa!
Nem vagyok még iskolás,
de nem is vagyok baba!

Mondd el nekem, milyen érzés
Apukának lenni?
Szeretsz-e mondd korán reggel
dolgozóba menni?

Jó érzés-e hazaérni,
megölelni engem?
Látod-e, hogy egész kicsit
ma is nagyobb lettem?

Jó érzés-e betakarni,
puszit adni este?
Maradj itt az ágyam mellett,
kérlek, ne menj messze!

Rajzoltam egy képet neked,
Te vagy rajta, nézd meg!
Én vagyok a kisgyerek és
kézen foglak Téged!

Örülsz neki? Vigyázol rá?
Mi vagyunk a képen!
Én vagyok az apukámmal,
ketten, kéz a kézben!

Óriás katica és gyerekdalok: Találtam egy nagyon aranyos katicát, melynek nyomtatható változatát itt találjátok. Miután kiszíneztük, összeragasztottam, majd később kikerült az ablakba dísznek. Nagyon szeretjük, mert mikor hazaérünk, illetve ha valaki jön hozzánk ez a mosolygós katica fogad minket. Előtte azonban még eljátszottuk vele a Katalinka szállj el... című gyerekdalt. Amikor sós kútba, vagy kerék alá teszik a törökök, akkor elbújtattam valami alá, majd mikor lelövik akkor hirtelen elszáll. Kislányom (2.5) nagyon élvezte, még puszilgatta és cipelte is a katicáját, amit persze ő segített kiszínezni.

Mostanában elővettük a mozgásos gyerekdalokat, nagyon szereti énekelni, eljátszani. Vétek volna kihagyni ezeket a gyermek életéből. Kedvencei a Mókuska, mókuska... (Játék menete: állva mászó mozdulatot teszünk a kezünkkel, ugorva leguggolunk, felállunk és megfogjuk az egyik lábunkat, mutatóujjunkkal intünk jobbra-balra, majd ismét mászó mozdulatot teszünk a kezünkkel.) és a Csip, csip csóka... című gyerekdalok.

Számolás dobókockával (óvodásoknak): Fénymásoló lapból vágjunk hosszabb csíkokat, rajzoljunk rá kockákat és írjuk bele a számokat 1-6-ig, illetve 7-12-ig. Kétféle színű koronggal, gombbal játsszuk. Tippeljük meg, hogy melyik számot fogjuk dobni a dobókockával és helyezzük rá arra a számra a korongunkat/gombunkat. Aki jól tippelt az jutalmat kap (pl. egy szem cukorkát). Mikor 6-ig már jól megy a játék, akkor próbálkozhatunk 2 dobókockával 12-ig számolni és tippelni. Ezt már csak olyan gyerekkel játsszuk, aki már felismeri a pontokról egyből a számot. ( Akkor is adjunk jutalmat, ha a másik játékos számát tippelte meg jól.)
Ötlet innen.

Ügyességi játék műanyag palackkal (2 éveseknek): Ennél a játéknál gyermekünknek használnia kell a kreativitását. Tegyünk egy műanyag palackba cukorkát, puffancsot, ropit, vagy bármilyen kisebb édességet, ami befér a száján. (Jelen esetben egy folyékony szappan utántöltő palackot használtunk, amit alaposan kimostam. Már régóta a kislányom játékai közé tartozik, sokat gyakoroltuk rajt a palackról a kupak lecsavarását.) Ezután adjuk oda gyermekünknek és hagyjuk, hogy rájöjjön hogyan szerezheti meg az édességet, ebbe ugyanis nem fér bele a keze. Nagyon ügyesen rájönnek, hogy ki kell önteni belőle. Nekünk most éppen puffancs volt itthon, amelynek külön nehézsége, hogy kicsit nehezebben jön ki a palackból. Nagyszerű játék volt, sokáig lekötötte a figyelmét, tetszett neki, hogy megoldotta a problémát, önbizalmat is ad a gyermekünknek egy ilyen sikerélmény. Még a nagyok is kérték, hogy így adjam nekik a puffancsot.

Jó szórakozást a játékokhoz!

  Érdekes, hogy az ember hol talál rá egy-egy receptre. Ez a linzer recept például a 3. osztályos matematika könyvből való. Nagy fiammal el is készítettem. Sajnos most képet nem tudok feltenni, mert mire észbe kaptam már el is fogyott. Pótolni fogom.

Hozzávalók 4 személyre: 20 dkg liszt, 1 sütőpor, 10 dkg cukor, 1 csomag vaníliás cukor, fél citrom leve, 1 tojás, 12 dkg vaj, mogyorókrém vagy lekvár, porcukor a tetejére.

Elkészítés: A lisztet összekeverjük a sütőporral, hozzáadjuk a cukrot, a vaníliás cukrot, a citromlevet és a tojást. A tésztába belegyúrjuk a hideg vajdarabkákat. A kinyújtott tésztát formákra/korongokra szaggatjuk. (Lehet nagyon vékonyra nyújtani, mert sütés közben megemelkedik.) Minden második korong közepét egy gyűszűvel kiszúrjuk. (Ezt a fázist mi kihagytuk.) Kivajazott tepsibe rakjuk, majd előmelegített sütőben 20 percig sütjük. Kisütés után egy egész és egy kiszúrt korongot mogyorókrémmel vagy lekvárral összeragasztunk. Tetejét porcukorral megszórjuk.

  Ha vendégek jönnek hozzánk és akkorra készítjük a sütit, lehet a gyereket számoltatni, hogy miből mennyi kell, ha pl. 12 vendég érkezik.

  Május első vasárnapja, Anyák napja. Ez a mondat olyan számunkra, mint egy kis vers, de mostanában döbbentem rá, hogy nem mindenütt a világon ünneplik ekkor az anyák napját. Amerikai és német oldalakat olvasgatva láttam, hogy ők május második vasárnapján ünneplik ezt a napot a legtöbb országgal együtt. A következő országok ünneplik csak május első vasárnapján az anyák napját: Dél-afrikai Köztársaság, Litvánia, Magyarország, Portugália, Románia, Spanyolország és Szerbia. Ha kíváncsiak vagytok rá, hogy más országokban mikor ünneplik az anyák napját, akkor itt elolvashatjátok: http://hu.wikipedia.org/wiki/Any%C3%A1k_napja

Két nagyon szép verset hoztam nektek Anyák napja alkalmából. Fogadjátok szeretettel!

Csorba Piroska: Mesélj rólam

Mesélj anya,
milyen voltam,
amikor még kicsi voltam?
Az öledbe hogyan bújtam,
és tehozzád hogyan szóltam
amikor nem volt beszédem?
Honnan tudtad mit kívánok?
Megmutattam a kezemmel?

Mesélj rólam,
Hogy szerettél?
Engem is karodba vettél?
Meleg tejeddel etettél,
akárcsak a testvéremet?
Gyönyörködtél akkor bennem,
úgy neveztél: kicsi lelkem?

És amikor
még nem voltam,
a hasadban rugdalóztam,
tudtad-e, hogy milyen leszek,
milyen szépen énekelek?
Sejtetted, hogy kislány (fiú) leszek?

Mesélj anya!
Mesélj rólam.
milyen lettem, amikor már
megszülettem?
Sokat sírtam, vagy nevettem?
Tényleg nem volt egy fogam sem?
- Ha én nem lettem volna,
akkor is szerettél volna?

Aranyosi Ervin: Mitől lehet anyuka szép?

Mitől lehet anyuka szép?
- Ha felveszi az ékszerét?
Mitől lehet anyuka szép?
- Ha kifesti fáradt, szép szemét?
Mitől lehet anyuka szép?
- Ha párja elveszti eszét?
Mitől lehet anyuka szép?
- Ha szép mosolyát szórja szét?

Attól lehet anyuka szép,
ha meleg fészek az otthona!
Ha férje és a gyerekek
örömmel térnek meg oda!
Ha szíve egyformán szeret,
ha mindig tündért alakít,
ha nevelése sose bánt,
s így tesz boldoggá valakit....

Kép forrása: blog.xfree..hu

  Az Óz, a nagy varázsló mesét csak filmen és színházban láttam, a  könyvet nem ismertem. Könyvtárban akadtunk rá a gyerekekkel és nagy élmény volt elolvasni az egész történetet. Sok dolog kiderül belőle, ami a könyvből és a színdarabból kimaradt. Még karácsony előtt olvastuk el és az ünnepek alatt a tévében is vetítették a történetet. Megnéztük a filmet is, így meg tudtam mutatni ezen a mesén keresztül a gyerekeknek, hogy mennyire más élmény olvasni egy történetet, mint csak megnézni a róla készült filmet.

  A történet a következő:Dorothy-t és kutyáját Toto-t egy forgószél Óz birodalmába repíti, ahol Glinda, a Jó Boszorkány adja tudtára, hogy a házával elpusztította a Gonosz Keleti Boszorkányt. Dorothy szeretne visszajutni Kansasba, otthonába és a Jó Boszorkány azt tanácsolja neki, hogy menjen el Ózhoz, a nagy varázslóhoz, aki segíthet neki. Hozzá a Sárga úton juthat el . Útközben találkozik a Madárijesztővel, akinek ész, a Bádogemberrel, akinek szív és a Gyáva Oroszlánnal, akinek bátorság kell. Ők is Dorothyval mennek. A Nyugati Boszorkány elrabolja a lányt, de ő a barátai segítségével legyőzi a gonosz boszorkányt, aki elolvad. A nagy Ózról pedig kiderül, hogy csak egy közönséges szélhámos, de Glinda segítségével mindenki megkapja, amit akar, Dorothy pedig végre hazajut, azaz felébred.

Két fontos dologra hívja fel a figyelmet a könyv:

1. Az egyik, hogy a barátok az út során a sok megpróbáltatások ellenére is végig kitartanak egymás mellett és segítik egymást.
2. A másik, hogy amire vágynak a szereplők, annak végig az úton birtokában vannak, csak nem tudnak róla. Ezért is kaphatják meg végül, annak ellenére, hogy a varázsló csak egy csaló volt. A bölcsességre vágyó Madárijesztő, aki nagyon is éles eszű, hisz a legtöbb szorult helyzetből az ő ötletei mentik ki a kis csapatot. A magát gyávának valló, bátorságát mégis jó pár alkalommal bizonyító Gyáva Oroszlán. A „szív nélküli” Bádogember, akinek bádogtestében érdekes módon mégis érző szív dobog, hisz mindig elsírja magát, ha valakit megsajnál, emiatt gyakran berozsdásodik. Dorothy-ról pedig végül kiderül, hogy mindvégig otthon volt és csak álmodta az egészet. Mindannyian vágynak valamire, s az út maga ismerteti meg velük, hogy amire vágynak, az nem egy varázsló csodás hatalmától függ, hanem csak önmaguktól. Mindannyiuknak hosszú utat kell bejárniuk, és sok mindent meg kell tapasztalniuk, még a szemfényvesztést és egy gonosz boszorkány irtózatos ármányait is, míg megismerik a másikon keresztül egy kicsit talán önmagukat is.

Idézetek a történetből:

Hunyd be a szemed, üsd össze a sarkadat háromszor, és mondogasd magadban: "Mindenütt jó, de legjobb otthon!"

Ha valaha még egyszer elindulok a boldogságomat keresni, nem megyek tovább a farmunk kerítésénél, mert ha ott nem találom, akkor biztos, hogy igazából el sem veszítettem.

Kép:http://bookline.hu

  Mindenkinek szívből ajánlom, hogy olvassa el gyermekének, mert értékeket közvetíthet rajta keresztül észrevétlenül is a mese erejével!